Most, hogy újabbnál újabb rekordok dőlnek meg, országszerte sok helyen 600 forint fölé emelkedett a literenkénti ár, egyre többen nem értik, mi történik. Nos, a válasz összetett, ugyanis a globális és hazai árképzésre számos szempont hatással van. Vegyük végig a legfontosabbakat!

Érthető, hogy az autósok leginkább arra kíváncsiak, mikor lesz vége az áremelkedésnek, hol tetőznek az árak. Ezt sajnos a HMT Petrolnál sem tudjuk megmondani, ugyanis világszintű folyamatok szablyák meg az árak alakulását. Azt azonban örömmel vállaljuk, hogy tisztázzuk az alapfogalmakat, összegyűjtjük a legfontosabb szereplőket - így nagyobb rálátásotok lesz a helyzetre, jobban képbe kerülhettek a témával kapcsolatban. Gyorstalpalóra fel!

Az alapok, és ami mögöttük van

Az elsődleges tényező maga az olajár. A hordónkénti bekerülés október közepére elérte a 84 USD-t, ami több mint hároméves rekord. Viszonylagos stagnálás után a meredek emelkedés idén nyáron kezdődött, és jelenleg nem is látni a görbe végét. Érdemes azonban hozzátennünk, hogy amikor utoljára, vagyis 2018 őszén, hasonló áron jegyezték az olajat, akkor a forintban számított benzinár lényegesen alacsonyabban, 400 forint körül járt. Azóta a forint viszont nagyban leértékelődött az amerikai dollárral szemben, így itthon most az 500-as határokon billegünk.

Na de a benzinárra azért nem kizárólag az olajár van hatással - mi drágult tehát ezzel párhuzamosan? A finomítók a Covid első egy-két hullámában veszteségesen működtek, hiszen hirtelen drasztikusan megcsappant a kereslet. Az emberek otthon maradtak, az ipar, a termelés, a logisztika is jelentősen visszaesett. Csakhogy a járványból való kilábalás eredményeként az igény ismét kilőtt. A kínálat szerényebb, a tartalékok végesek, ami világszerte megugró árakat eredményezett.

A jelenlegi folyamatokba továbbá az általános energiadrágulás is belenyúl. Az energiahordozók ára (gáz, áram, szén) szintén meredeken emelkedik, ami szinte automatikusan magával hozza a kapcsolódó tényezők drágulását is.

Mi van még?

Ahogy haladunk a Brent típusú üzemanyagok kiskereskedelmi ára felé, úgy jutunk el több további faktorhoz, ami még feljebb nyomja az árat. Folyamatosan drágul a szállítás (gondoljunk csak a Nagy-Britanniában zajló válságra, ahol nincs elég kamionvezető, hogy az üzemanyagot eljuttassa a töltőállomásokra), valamint emelkednek a bérek is.

Az üzemanyagot terhelő adók sem elhanyagolhatók. Itthon a következőképp alakulnak a tételek:

• jövedéki adó: benzinnél 120, gázolajnál 110 forint literenként,
• kőolaj-készletezési díj: benzinnél 4,1, míg gázolajnál 3,883 forint literenként,
• áfa: mindkét üzemanyag típusra 27-27 százalék.

Ez szemmel látható részét (csaknem 50%-át) teszi ki a tényleges üzemanyagárnak.

A szomszédok kertje...

... jelen esetben nem zöldebb. Annak ellenére, hogy sok magyar autós számára lélektani határt jelent a 600 forint, azt látjuk, a környező országokban, illetve az EU-ban ez nem számít kirívó árnak. A szomszédainkhoz és a visegrádi országokhoz képest átlagos áron tudunk üzemanyagot vásárolni. Egy tanulságos, részletes elemzést itt tudtok elolvasni, mi azonban most a rekorddal búcsúzunk: március végén a csúcstartó nem más, mint Izland, ahol 2,15 euró-t kell fizetni egyetlen liter benzinért.